Szeptember közepén villámcsapás sújtotta az atyhai katolikus templomot, aminek következtében oldalfalait, toronycsonkját leszámítva porig égett. Bár az adományok szépen gyűlnek – a plébános elmondá- sa szerint – a helyreállítási munkálatok még váratnak magukra, ugyanis az engedélyek kibocsátása idő- igényes folyamat.
„Aggasztó az atyhai esős, zord időjárás” – mondta Adorján Imre, nyugdíjas plébános, akit Jakubinyi György érsek augusztus elsejétől bízott meg ezzel a feladattal, lévén hogy ez a kis falu rendben van, nem lesz vele sok munka.
Nem így történt.
Mégis biztató, hogy emberáldozatot nem követelt a vihar. Szeptember 18-án éjszaka a harangozó a vihar ellen kongatta a harangokat, a plébános pedig zsolozsmázott, amikor a villám a sekrestyébe csapott. „A Gondviselés megóvta a harangozót” – summázta Adorján Imre, aki a Jóistentől kapott időskori felhívásként, kihívásként értékeli az eseményeket, és igyekszik híveiben is megtartani a reményt.
„Mindenképpen hálásak voltak a hívek, hogy idekerültem Atyhába. Többen mondták, hogy nem is tudják, mit csináltak volna, ha nem lett volna itt pap, mert ugye ha megverik a pásztort, szétszéled a nyáj.”
A szentmiséket egyelőre a fűtés nélküli ravatalozóban tartják, ahol a melegítés beszerelése szintén engedélyekhez kötött. A tető helyén jelenleg egy műanyagfólia áll, ami alá viszont könnyen bebújik a szél. A szakértői felmérés alapján a falakat nem kell újjáépíteni, ellenben a teljes belső berendezést, tetőt, harangot, orgonát, fűtésrendszert igen.
„Mintegy jelként élte túl a tűzvészt a Krisztust feltámadása után ábrázoló szobor és a missziós kereszt. Fiatal papnak is becsületére válna ilyen körülmények között helytállni, a plébános úr és a falu fiataljai is a helyzet magaslatán állnak” – szögezte le Simó Márton, az Élő Székelyföld Munkacsoport kezdeményezője, aki elsők között hallott a szerencsétlenségről,és elsőként számolt be róla. Szemé- lyes szálak is fűzik Atyhához: amellett, hogy szeptember elején egy hosszú folyamat végéhez érkeztek – ugyanis felújították a fogadalmi kápolnát, ahol augusztus 6-án 1927 óta tartanak szentmisét szintén tűzvész emlékére – Simó Márton a faluban nőtt fel, öccse pedig, Simó István egyháztanácsos, a mentési és bontási munkálatokban is részt vett.
A faluban a történelem folyamán több tűzeset is történt: az 1437-es feliratú harang is így pusztult el 1867-ben, amikor csak a templom oldalfalai maradtak meg épen.
Simó Márton író, újságíró létrehozta a www.atyha.ro weboldalt, ezáltal is segítve a felvállalt közvetítést, mediatizálást. Tapasztalata szerint az ilyen tragikus események közelségében sok adomány érkezik, ami idővel elapad, a faluban pedig mindössze kétszázan élnek, és az aty(h)afiak kétharmada nyugdíjas. Szeretnék az érdeklődést, adakozási kedvet fenntartani, hiszen nagy összegről lesz szó.
Az Élő Székelyföld Munkacsoport kezdeményezője megtudta, hogy a zeteváraljai templom felújítása egymillió százezer lejbe került, ott azonban nem volt szó újjáépítésről. Van, aki Atyhában négymillió eurós összeget említ. A kettő közötti lehet a reális költség, minden attól függ, milyen művészi kivitelben készül el – állapította meg Simó Márton, aki úgy tudja, az egyházközség tagjai ragaszkodnak ahhoz, hogy az eredetihez hasonló templombelső készüljön, de az is elképzelhető, hogy végül egy modernebb mellett döntenek.
A falubeliek ragaszkodása érthető, hiszen életük számos eseményének helyszíne volt ez az istenháza. Simó Márton harmadik osztályos korától nevelkedett Atyhában, de itt járta végig a ministráns élet lépcsőfokait, és itt bérmálkozott. „Számomra ez a templom. Ha templomról álmodom, akkor az atyhai templom képe jelenik meg előttem” – mondta.
Az atyhaiaknak további adományokra van szükségük, hogy helyreállíthassák a templomot. Három bankszámlát nyitottak erre a célra, lejben, forintban és euróban is lehet adakozni a Parohia Romano-Catolica Atia névre. Banca Comerciala Romana, SWIFT kód: RNCBROBU. Lej: RO31 RNCB 0156 0164 4788 0006; Euró: RO04 RNCB 0156 0164 4788 0007; Forint: RO74 RNC
Az eredeti írás a Keresztalja c. mellékletben jelent meg 2016. október 20-án a Csíki Hírlapban, a Váráshelyi Hírlapban és a Székely Hírmondóban
Mihály Noémi Katalin