KISSZÉKELY és ÖTTEVÉNY – Új testvértelepülései lehetnek Atyhának

Az elmúlt hetekben két magyarországi község vezetése kezdeményezte a kapcsolatfelvételt az atyhaiakkal: Kisszékely (Tolna megye) és Öttevény (Győr-Moson-Sopron megye). Mivel a helyiek kevés ide vonatkozó információval rendelkeztek, szeptember 17-én, a vasárnapi szentmise után a templomban tartottunk egy rövid bemutatót, amelynek kibővített változatát itt is közzétesszük.

Írásunkat a továbbiakban újabb információkkal fogjuk kiegészíteni.


KISSZÉKELY

A Tolnai-Hegyhát vonulatában fekszik, erdővel borított hegyek, dombok övezik. Északkeleten a  Sió-csatorna medre található. A legközelebbi városok Tamási (27 km) és Simontornya (12 km). Első írásos említése 1220-ból való (Zecul). 1324-1538-ból származó oklevelek Paraszt-székely néven említik, mint Simontornya várának tartozékát. A török hódoltság ideje alatt a falu lélekszáma csökkent. Az 1690-ben végzett összeírás szerint Kis-Székely lakossága a hegy és völgy közti hajlásban lakik. Makkos erdejük van. Szántóföldjük 300 hold, a rét 60 holdnyi. A 17. században németeket telepítettek ide, akik azóta fokozatosan elmagyarosodtak.

A 2011-es népszámlálás alkalmával 296 lelket számoltak, de a lakosság száma azóta fokozatosan, enyhén csökkent. A lakosok 93,5%-a magyarnak, 4,5% cigánynak, 2,6% németnek mondta magát (4,2% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő: római katolikus 71,5%, református 3,9%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 10% , 13,9% nem nyilatkozott vallási kötődésére vonatkozóan.

A faluhoz kötődő hírességek

Lázár Ervin (1936-2006) – Kossuth-díjas magyar író, elbeszélő, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Budapesten született ugyan, de Alsó-Rácegrespusztán nevelkedett, a családja 1951-ig élt itt. Szülei révén, gyermek- és ifjúkori élményei kötötték Kisszékelyhez, Rácegrespusztához és a környék több településéhez. Felnőttként vásárolt nyaralónak egy kisszékelyi házat, idősebb korábban sokat és szívesen tartózkodott a faluban, részt vett annak kulturális életében, segítette a közösséget. Az itteni táj és ember örök érvényű – felnőttek és gyermekek számára írt – műveiben is markánsan megjelenik. Apja, Lázár István, uradalmi ügyintéző volt, édesanyja Pentz Etelka. Tízéves korában a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumba íratták, de amikor 1948-ban államosították az iskolát, egy idős tanár magántanítványa lett, Sárszentlőrincen. 1954-ben érettségizett. Ezután a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarára járt. „Akkoriban jött a Nagy Imre-féle könnyítés, ennek hullámain eljutottam az egyetemre. Tulajdonképpen már ekkor éreztem, hogy a rosszakaróimnak sok jót köszönhetek. Amikor a felvételinél lapozgattak a bizonyítványomban, ott állt egy színjeles bizonyítvány, amelyben szerepelt, hogy magatartás tűrhető, kettes. Rákérdeztek, hogy ennek mi az oka, én pedig elmeséltem” – emlékezett vissza. 1959. február 1-jétől az Esti Pécsi Napló újságírója. 1961-ben megszerzi a magyartanári diplomát. A pécsi újságnál 1963-ig marad, utána a Dunántúli Napló és Tüskés Tibor segítségével az irodalmi folyóirat, a Jelenkor munkatársa. 1965-ben Budapestre költözik, itt az Élet és Irodalomnál helyezkedik el tördelőszerkesztőként. 1971-től 1989-ig szabadfoglalkozású író.

A Magyar Fórum alapító tagja (1989. október 1.), ennél a lapnál egy szűk évig dolgozik főállásban. A következő években a Magyar Napló, a Pesti Hírlap és a Magyar Nemzet munkatársa; 1992-től a Hitel olvasószerkesztője. Tagja volt a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (1991-1994), 1969-től vették fel a Magyar Írószövetségbe, amelynek haláláig tagja volt. Felesége Vathy Zsuzsa írónő volt, gyermekeik: Fruzsina (magyar–földrajz szakos középiskolai tanárnő), Zsigmond (jogász). 2006. december 22-én hunyt el Budapesten.

Lázár Ervin sírja a Farkasréti-temetőben Budán – Csíkszentmihályi Róbert alkotása (2009)

„Valójában Lázár Ervin életművének jelentős hányadáról elmondható, hogy meseszerű, de az is, hogy ott van benne a mágikus, mitikus (…) Szövegvilágában a valóság és a fantasztikum szinte megérintik egymást” – írja róla Tzvetan Todorov bolgár származású francia író-filozófus (A Bevezetés a fantasztikus irodalomba című tanulmányában. In: Komáromi Gabriella: Lázár Ervin élete és munkássága. Osiris Könyvkiadó, Budapest, 2011. 295. old.)

Lázár Ervin és Vathy Zsuzsa

Érdemes idézni itt egy 2004-ben készült Lázár Ervin-interjúból: „A család nagyon fontos szerepet kapna az én társadalmamban. Úgy tartom, hogy bár nagyon törekszik az ember minden felé, amiről úgy gondolja, hogy neki boldogságot okoz, elfelejti, hogy akkor él harmóniában, ha a körülötte élő emberekkel jó viszonyban van. Ma arra képezik ki az embereket, hogy ne gondolkodjanak, vásároljanak. Anyagi és szellemi bóvlit. Egy darabig az emberek vevők, de azt gondolom, hogy egy idő után elkezdenek gondolkodni. Az emberiség mindig csak a katasztrófákból tanulja meg, hogy mi a helyes. Remélem, most katasztrófa nélkül is megtanuljuk.” (Zalka Katalin: „A mi társadalmunkat körülröhögnék”. In: Képmás, 2017. január 11.)

Vathy Zsuzsa (1940-2017) elemi és középiskolai tanulmányait szülővárosában, Pápán végezte, 1958-ban a Türr István Gimnáziumban érettségizett. Felsőfokú tanulmányokat a Veszprémi Vegyipari Egyetemen folytatott. 1965 és 1970 közt a százhalombattai olajfinomítóban dolgozott vegyészmérnöki beosztásban. 1970-ben elszegődött újságírónak, a Képes 7 gyermekrovatát szerkesztette, 1970-től folyamatosan jelentek meg novellái, elbeszélései, riportjai, kisregényei kötetekben is a Magvető, a Kozmosz, az 1990-es évektől a Pesti Szalon és a Palatinus kiadóknál. 1990 és 1992 közt a Kortárs című szépirodalmi folyóiratnál a prózarovatot vezette, 1992-től szabadfoglalkozású író. Szépirodalmi munkái életútjának forrásaiból táplálkoznak, ábrázolja a gyermek- és ifjúkort, a nemzedéki ellentéteket, a fiatalok helykeresését, az életmódváltás nehézségeit és kudarcait. Környezetrajzai hitelesek és pontosak, képes a dolgok és az atmoszféra realisztikus megragadására. A szociográfiai szépirodalom jeles képviselője. Elismerései: Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1975), József Attila-díj (1986), A Móra Könyvkiadó nívódíja (1986), Év Könyve Jutalom (1986), Nagy Lajos-díj (1995), Szobotka-díj (1996), A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2000), Márai Sándor-díj (2009), Prima díj (2013), A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2015).

„Vathy Zsuzsa pontosan ismerte saját tehetsége természetét, nem akart nagy életmeséket kitalálni, azt kereste, hol kínál fel neki a valóság, az utca, a kis- és nagyváros izgalmas történeteket és figurákat. Földhöz kötött realistának vallotta magát. Hajléktalanok, háttérbe szorított értelmiségiek, meghurcolt 56-osok, szakmájukért rajongó porcelánfestők, küszködő cigánycsaládok egyaránt a látókörébe kerültek. Az ötvenes években eszmélkedő, egykori veszprémi úrilány mindig, miden helyzetben az elesettekkel volt szolidáris” – írja róla Osztovics Ágnes (In: Heti Válasz, 2017. január 9.)

Az író-házaspár kisszékelyi házán ma emléktábla áll

A helyiek visszatérőnek tervezett rendezvénysorozattal kívánják emléküket megőrizni, illetve továbbadni azt az üzenetet, amelyet alkotásaikban megfogalmaztak.


Sislay József (1911-2010) élete magyar sorsregény. Az AEÁ Ohio államában született 1911-ben, kivándorolt szülőktől, akik aztán megunva a munkátlanságot és nélkülözést, hazajöttek 1914-ben Rácegresre. Apja Apponyi gróf birtokán vállalt munkát, de a család itt is igen szerény anyagi körülmények között élt, úgyhogy 16 éves ifjúként visszatért Amerikába. Az AEÁ negyven államában fordult meg a ’30-as években. Bár nehéz körülmények közt élt, 1936-ban mégis megjelent tőle Az igazság megfeszítettik c. első verskötet. Küldött belőle József Attilának is, aki levéllel és verssel köszönte meg.

Esküvői kép

Belépett az Amerikai Szocialista Pártba, irni kezdett amerikai magyar újságokba (Előre, Új Világ, Új Előre). A II. világháború során az európai fronton harcolt Nürnbergig, majd tengerészgyalogosként Japánba került. Aztán ismét New Yorkban élt a baloldali Magyar Szó munkatársaként, valamint terjesztőjeként. A negyvenes években művezetője lett New Yorkban egy festő-mázoló cégnek, amelyet később megvásárolt és 40 magyar származású alkalmazottal lakásfelújításokat vállalt a hatalmas metropoliszban. 1959-ben jött először haza Magyarországra, majd feleségével együtt egyre sűrűbben jár vissza, 1970-ben eladta vállalkozását, világkörüli utat tett, aztán bejárta Magyarország különböző tájait is (ide vonatkozó élményeit Utazás hazámban című elbeszélő-költeményes és lírai-verses, két kötetes munkájában örökítette meg, amely 1991-ben, New Yorkban jelent meg).

Sislay József Budapesten – valamikor az 1970-es évek elején-közepén

„Sislay őstehetségű költő, az idegen nyelvi környezetben maga-magát tanította verset írni, de szerencséjére a legfontosabbat nem kellett tanulnia: emberül érezni, felelős emberként gondolkodni. Forrón meg tudja ölelni azokat, akiket szeret és távol tartani magától, akik idegenek az ő mélyen humánus világától.” Verseit nép-nemzeti alkotásmód jellemzi. Műfordításai is értékesek. Burns és Keats összes versét átültette magyarra, s túl ezen, még sok szép verse, visszaemlékezése vár kiadásra.

Sislay-kézirat

A falu egykori római katolikus plébániaja ad helyet a kisszékelyi Sislay József Községi Könyvtárnak. A 2002-ben szépen felújított épület Sislay József költő, műfordító és publicista bőkezű pénzadományának köszönheti egyedi, igényes berendezését, amely tökéletesen kiszolgálja a falu közösségi-kulturális életének minden szegmensét.

„Ez a hely inspirálta őt, és alkotásra ösztönözte, mivel szíve és lelke mindig is Kisszékelyben volt. Igaz, hogy a földön többé már nem halljuk hangját, lelke az imádott falu földjében fog nyugodni az idők végezetéig” – emlékezik rá özvegye, Sislay Margó 2010 decemberében a helyi újság, a Kicsi Falunk különszámában.

Kisszékelyen működő idegenforgalmi szolgáltatások

Strand

Gyönyörű környezetben, település közepén található a 10 x 20 méteres, fokozatosan 80-180 centiméterre mélyülő, feszített víztükrű hideg vizes medence, amely vízforgató berendezéssel van ellátva. A strand a meleg nyári napokon várja a felfrissülésre vágyókat; öltöző, zuhanyzó, vízi csúszda, gyerekjátékok és napozóágyak teszik kellemesebbé az ott tartózkodást. az ide látogatókat. A medence körül található ligetes területen sátorozásra is van lehetőség. A strand június közepétől egészen nyár végéig, augusztus 31-ig várja a látogatókat.

Sátortábor
A templomhegy oldalában kialakított táborban öt katonai rajsátor, mindegyikben 7 matracos vaságy áll rendelkezésre. A tábor teljes befogadóképessége 35 fő.

Kilátó

Csend, nyugalom, csodálatos panoráma! A kilátóból jól látható a falu nagy része, a Csókástól a Hegyhát-majorig, bár a Tópartot a hegy északi oldala eltakarja. A kilátóból elénk táruló tájkép központi eleme a templom, megfigyelhető az iskola, a temető felső része, a hangulatos Kiss utca és a Kossuth utca. Észak felé tekintve szépen kirajzolódik a Babaszó-hegy mozaikos tájképe, alatta a Babaszó-völgy, amely mögött a lankás domboldalak mentén tovább emelkedik a térszín, és meglátjuk a Tolnai-hegyhát északi részének legmagasabb pontját, körülötte a Kisszékelyi-erdő kiterjedt, összefüggő erdőtakaróját. Északnyugat felé a Vadkerti-patak karakteres völgye húzódik, körülötte ismét a végeláthatatlan erdőtakaró. Délnyugat felé a kilátást a Dobos gerince zárja le. Kelet felé fordulva megfigyelhetjük a szomszédos dombvonulat (a Szarka-hegy) szőlőit, távolabb a Szilashátat, a látóhatárnál pedig a Tengelici-homokvidéket. Északkelet felé tekintve ismét megpillantjuk a falut, a Hegyhát-major épületei fölött a Mandulás völgyoldalát, és jól kirajzolódik a Göbecshát és a Göbecs hosszú völgye. A kilátó egy pályázat keretében létesült, amelyet még 2009-ben nyújtott be a Kisszékelyi Kulturális Egyesület „A vidéki örökség megőrzése” című témára. A határozat csak 2011-ben érkezett meg, de a döntés pozitív volt, így az egyesület 9,2 millió forint összegű támogatást nyert a megvalósításra. A pályázat célja a település páratlan természeti környezetének bemutatását szolgáló létesítmények kialakítása. A tanösvény, a hozzá csatlakozó kilátó, pihenőhelyek, információs táblák, valamint színes kiadványok lehetővé teszik a környék természeti értékeinek megismerését. A tanösvény mentén végighaladók számára feladatokat adó munkafüzet pedig különböző korosztályok környezeti nevelését szolgálja.

Négyszögletű Kerek Erdő tanösvény

A tanösvény bejárása során ízelítőt kap a látogató a falu, és egyben a Tolnai-Hegyhát természeti és kulturális kincseiből. A jelzett út körüljárja a falut, érinti a környék nagy erdőtömbjeit, áthalad a legszebb kilátópontokon. Az út mentén 22 állomás ismertető táblái segítik a tájékozódást, az állomások némelyikén pedig pihenőhelyet is talál a túrázó. A tanösvény négy szakaszból, azaz négy kisebb körútból áll. A 11 km hosszú út az állomások egymás utáni felkeresése során egyvégtében bejárható, de a négy kisebb körúton külön-külön is végigsétálhatunk. A négy körút találkozási pontja az iskola épülete mellett található. A tanösvényhez túravezető füzet és munkafüzet is rendelkezésre áll.

Gyepek, rétek, mocsarak, tavak

Bár Kisszékely környékének meghatározó élőhelyei az erdők, fátlan növényzetű élőhelyek is jelentős kiterjedésben fordulnak elő. Természetközeli állapotban fennmaradt állományaik sok ritka növénynek és állatnak adnak otthont. A településünk három halastavát ugyan a patakok visszaduzzasztásával mesterségesen hozták létre, ma már alapvetően hozzátartoznak a kisszékelyi tájhoz, a szomszédos erdőkkel együtt festői környezetet teremtve. A tavak növényvilága ugyan szegényes (többnyire hiányzik a nádas szegély), de vízimadarakat, főként tőkés récéket rendszeresen látni a vízben. A tavak félreeső helyein pedig megfigyelhetjük a nagy termetű gázlómadarakat: a kócsagokat és a gémeket. Nyáridőben a vízfelszínen kis rovarok, molnárkák (vízipoloskák) szaladgálnak.

Helytörténeti gyűjtemény

A korabeli hangulatot idéző tanterem és a falu helyi használati tárgyaiból összeállított kiállítás várja az érdeklődőket. A kialakított két helyiség közül az egyikben egy szoba és egy konyha berendezései, a másikban különböző háztartási, mezőgazdasági, kádár és egyéb eszközök láthatók. A gyűjtemény az iskola épületében kapott helyet.

Jellegzetes parasztház – illusztráció

Szálláshelyek
Önkormányzati üzemeltetésű a Sátortábor és a Strand-kemping. Vállalkozások működtetik a Teleki Bio Apartmant, a Tóparti Vendégházat, a Sasfészek vendégházat, a Vadászházat, a Vadvirág panziót. Több lehetőség kínálkozik a horgászatra, illetve két szakosodott cég is kínál vadászati lehetőségeket is.

Több népszerűsítő kiadvány szerezhető be a településről: Tanösvény füzetek, Túravezető füzet, Tanösvény munkafüzet, A kisszékelyi táj varázsa, illetve a Kisszékelyi életképek 1890-1980.


ÖTTEVÉNY

Magyarország északnyugati részén, a Mosoni-Duna jobb partján helyezkedik el. Öttevény a történeti-földrajzi Tóköz területén, a Mosoni-Duna jobb partján és a Rábca folyó kiöntése között helyezkedik el, Győrtől 14 km-re északnyugat-nyugatra. Megközelíthető az 1-es főúton vagy a Budapest-Hegyeshalom-Rajka vasútvonalon. A régi magyar „öttevény” szó töltésen haladó és/vagy kaviccsal burkolt, római eredetű utat jelentett, és az önt szóból keletkezett.

A hagyomány a nevet a Mosoni Duna és a Rábca folyók szigetei és a kiöntések által idehozott hordalékkal, öntevénnyel is összefüggésbe hozza. Sokáig Öreg Öttevénynek is hívták. A római uralom idején őrállomás volt, melynek nyomai évszázadokon keresztül fellelhetők voltak. Ebben az időben Quadrata néven szerepelt. Legrégebbi okleveles említése 1321-ből származik, amikor Villa Wetewjn alakban írva szerepel. Ekkor népes helyként említik. 1379-ben már a Tóköz és a Szigetköz legnagyobb birtokos családja, a Héderváriak birtoka. 1421-ben Zsigmond király  egyik oklevele Eyteven írásmóddal említi, mint a Héderváryak birtokát. 1481-ben a falu a Szentgyörgyi grófoké. 1619-ben Zavay Tamás járási szolgabíró jelenti, hogy a tűzvész elpusztította a községet, s emiatt le kellett szállítani a lakosság adóját. 1623-ban egy birtokfoglalás kapcsán a bakonybéli apátsági is birtokosaként szerepel. Ebben az időben a török mellett sokat szenvedett az abdai várdában székelő német őrségtől is. 1658-ban a Héderváriak is vámot szedtek. 1683-ban a Bécs ostromára induló török sereg a helység lakosait menekülésre kényszerítette, illetve lemészárolta.
1701-ben németeket telepítettek a községbe, amely így jó száz évig német és magyar nemzetiségű volt. A Rákóczi-szabadságharc idején a császári csapatok sanyargatták. Mint a fő hadiút mentén levő község, az 1848/1949-es szabadságharc  ideje alatt is sokat szenvedett. Az országos fontosságú postaút mentén fekvő községben már postamester tevékenykedett. 1862-től özv. Földváry Miklósné tulajdona lett, aki itt szép, emeletes kastélyt emelt birtokán.

A település római katolikus temploma 1786-ban épült. Az öttevényi iskola első említése 1792-ből ismert. A 18. század végétől kezdve a lakosság lélekszáma folyamatosan növekedett. 1865-ben 1215 római katolikus, 116 evangélikus és 38 zsidó élt a községben. A fejlődés az 1867-es után vett nagyobb lendületet. A 19. század végére körjegyzőségi székhely lett.

 A községben 1929-ben épült evangélikus templom.

Az itt lakók életét mindig is meghatározta az a tény, hogy a települést az ország egyik legjelentősebb útvonala szeli át. Az aktív keresők 2/3 része az iparban, 1/3 része a mezőgazdaságban dolgozik. A falu még a közelmúltban is híres volt zöldségtermeléséről. Ez a termelési forma ma már megszűnt, s helyébe az átmenő forgalomra épülő zöldség-gyümölcs kereskedelem lépett. Az ún. „zöldségesek” helybeli magánvállalkozók.
A nagy átmenő forgalomra való tekintettel, többen foglalkoznak vendéglátással és kereskedelemmel. A település ma önálló mönkormányzattal rendelkező község. A mezőgazdaság ma is fontos szerepet játszik a lakosság életében. A ma is eredményesen működő mezőgazdasági termelőszövetkezet alaptevékenysége és melléküzemágai jelentős mértékben biztosítanak munkalehetőséget az itt élőknek és művelik a kárpótlással földhöz jutottak jelentős részének földjeit. Külön kiemelendő a vetőmag-termesztés és -értékesítés.

Az ipari tevékenység közül kiemelkedik az osztrák tulajdonú Alpenvelour Hungária Kft. kalapgyártó üzeme, mely 50 fő munkaerőt foglalkoztat.

ÍRÁSUNK A TOVÁBBIAKBAN FRISSÜL!

Simó Márton

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.