A Székelyföld folyóirat is emlékezik és emlékeztet

A Csíkszeredában megjelenő kulturális lap, a Székelyföld is tett egy aprócska gesztust Atyha érdekében. Minden hónapban jár – csak úgy – egy-egy képeslap a folyóirathoz, amely valamelyik székelyföldi település életéből ábrázol jelenetet, vagy pedig a helység jellegzetes épületei közül mutat meg az olvasóknak egyet-kettőt. Általában templomot, iskolát, régi paraszt- vagy polgári házat.

A közismert és méltán sok megbízást kapó Ádám Gyula felvételei alapján készülnek ezek a könyvjelző gyanánt is működő képes-levelezőlapok. Bevallom nekem van egy több tucatból álló gyűjteményem, mert a Székelyföld rendszeres olvasójaként és szerzőjeként, minden hónapban félreteszem a kis lapot, s időnként elő is veszem, ha épp olyan a hangulatom, és végignézem őket.

A folyóirat májusi címlapja

Szóval tett egy gesztust a Székelyföld szerkesztőgárdája, ami azt jelzi, hogy figyelnek ránk, gondjaikról, bajainkról ott is tudnak, mementóként pedig tovább is viszik. Egyébként olyan irodalmat művelnek ennél a lapnál, amely olvasható, népszerű, értünk való és még érthető is. Merem ajánlani a kiadványt azoknak is, akik eddig nem olvasták, mert nem az ördögtől való, s nem úri huncutság. És bizonyos, hogy a Firtos hegyének északi oldalán található nyeregben nem túl magas az egy négyzetkilométerre jutó Székelyföld-olvasók száma. Hátha most jelentékenyen megugrik, mert az egy is jóval több, mint a nulla, mert már mérhető. A zéró csak úgy van, s jelzi, a létezés és a hiány közötti mezsgyét.

Mi olvasható a májusi lapszámban?

A Szépirodalom rovatban Ágh István, Ferenczes István, Karácsonyi Zsolt, Láng Orsolya és Botár Emőke verset, Káli István és Vári Attila pedig prózát közöl. Külön érdekesség, hogy a 70. életévét idén betöltő Kálinak dedikálja Vári Attila az itt megjelent elbeszélést. Bár Vári Attila az 1980-as évek óta Magyarországon él, írásainak gyökere mindmáig Marosvásárhely letűnt polgári-értelmiségi világának élményrétegeiből táplálkozik.

Oláh-Gál Elvira interjúkötetét dedikálja – Székelyudvarhely, 2017. május 30.

Oláh Gál Elvira folytatja a Nobile Officium interjúsorozatát az erdélyi főnemesség tagjaival, ezúttal a csíktaploczai Lázár Pállal készült beszélgetés került sorra. (Megjegyezzük, hogy ezen a héten az Élő Székelyföld Munkacsoport szervezésében Székelyudvarhelyen mutathattuk be a szerző korábbi interjúiból készült kötetet, amely kordokumentum, de ugyanakkor sikerkönyv is, hiszen több utánnyomása volt az utóbbi hónapokban, Erdélyben és Magyarországon egyaránt vásárolják és olvassák.)

Oláh-Gál Elvira: Nobile Officium. Székelyföld Alapítvány, 2017, Csíkszereda

A Ködoszlás című rovatban a mezőgazdaság romániai szövetkezetesítéséről közöl forráskutatási eredményeket, az események kronológiai összefoglalását és tanulmányt három szerző (László Márton, Tóth-Bartos András, Oláh Sándor). Lövétei Lázár László főszerkesztő külön interjúban faggatja a társadalomkutató Oláh Sándort az osztályharc Udvarhely-környéki falvaiban való kibontakozásáról és arról, hogy a Párt által ellenőrzött romániai magyar irodalom képviselői hogyan és milyen művekben ábrázolták a kollektivizálást, illetve mennyire volt hamis és hiteles ez a tabló.

Az Aranyágban Keszeg Vilmos publikálja médiakutatási tanulmányát, majd a következőkben – mivel idén tölti 60. életévét -, Székely Ferenc készít e szerzővel interjút eddigi életútjáról.

Borcsa János Fodor Sándor novellisztikáját elemzi. Adorján Anna Láng Orsolya kötetérő publikál recenziót. (Szemle-rovat) Az Olvasólámpában Móricz Zsigmond és Raduan Nassar könyvéről ír Fekete Vince, illetve Lövétei Lázár László. Burus Endre mérnök, könyvkiadó a Székely Könyvtár sorozatban megjelent Tamási Áron: Válogatott novellák című kötetet ajánlja. A folyóirat Szerelem, szerelem… címmel pályázati felhívást tesz közzé középiskolások számára.

Tamási Áron: Válogatott novellák. Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2016. Székely Könyvtár – a 100 kötetesre tervezett sorozat 24. kiadványa

Ebben a hónapban Kovács Imre képzőművész munkáival illusztrálják a folyóiratot.

Simó Márton

Az Élő Székelyföld Egyesület és a körülötte tevékenykedő munkacsoport a teljes Székelyföldben gondolkodik. Igyekszünk minden történelmi székben és a közeli területeken tevékenykedni, hírt adni és – ahol lehet – segíteni. Atyha esetében a személyes kötődés, a tavalyi templomtűz, majd a testi-lelki építkezés elvégzése és a majdani építmény(ek) karbantartása indokolja a fokozott és szeretetteljes figyelmet.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.